Történelmi és irodalmi írások a huszadik század első felének Erdélyéről

Egy lángot adok

Egy lángot adok

A költészet napjára

2017. április 11. - Liktor Katalin

Reményik Sándor: Mindennapi rózsáinkat...   Te így imádkozol: A mi mindennapi rózsáinkat Add meg minekünk ma. Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen, S add, Istenem, hogy békében megéljünk Több rózsán és kevesebb kenyeren. Te így imádkozol, Megtoldva csendesen a Miatyánkot. És Jézus, a…

Tovább

Jékely Zoltán: Arion

Szöveggyűjtemény - Jékely Zoltán írása Reményik Sándor halálára

                                                                                                                                                                                A férfi volt, ki mindig…

Tovább

"A holtom után ne keressetek, / Leszek sehol – és mindenütt leszek" - 75 éve halt meg Reményik Sándor

  (Reményik mellszobra a kolozsvári evangélikus templom udvarán) Reményik Sándor 1941. október 24-én hunyt el Kolozsvárt. Halálának híre megrázta az erdélyi és magyarországi olvasó- és írótársadalmat. Az ezt megelőző évben a Pásztortűz különszámmal köszöntötte a már súlyosan beteg költőt…

Tovább

Kolozsvár történeti topográfiája a kezdetektől a 20. századig

Kolozsvár földrajzi fekvése mindig is arra predesztinálta a települést, hogy kereskedelmi illetve politikai-kulturális központi funkciót töltsön be. Mint az a későbbiekben egyértelműen kiderül, ennek az elvárásnak eleget is tett. Földrajzi fekvését illetően az Erdélyi-középhegység és…

Tovább

Piroska fellegekben. Reményik Sándor és Szőcsné Szilágyi Piroska kapcsolata

             Reményik Sándor életműve kiemelkedő jelentőséggel bír az erdélyi magyar kisebbség számára. A két világháború közti kisebbségi léthelyzetben viselte az érzékeny lelkű költő az otthonmaradás nehéz keresztjét. Költészetét három nagy téma határozza meg: Isten, Erdély és a szerelem s e három…

Tovább

A poétatestvérek - Áprily Lajos és Reményik Sándor barátsága az 1920-as években

Reményik Sándor és Áprily Lajos barátsága a világégést követően, 1920-ban mélyült el, és vált a magyar irodalomtörténet egyik legőszintébb, legszebb költőbarátságává. Kettejük levelezésében nem tudjuk fel nem fedezni a hasonlóságot és a párhuzamot Arany János és Petőfi Sándor között kialakult…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - "Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad..."

„Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad...” – A „Költözők” határátlépései Reményik Sándor életművében              Repatriálás. Ez a szó sokunkban kételyeket támaszt a jelentését illetően, mert repatriálni a szülőhazába történő visszatérést jelenti. Azonban az első világháborút követő zűrzavaros…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Lakáskérdés Budapesten az első világháború után

Az első világháborút követő időszakban a napilapok két témától voltak hangosak: a háború utáni politikai eseményektől illetve a Budapestet elárasztó menekültek helyzetéről és a lakáspolitikáról. Jó magyar szokás szerint a lakáskérdés körüli vita sok ideig semmit sem oldott meg, ámbár rengeteg pénzbe…

Tovább
süti beállítások módosítása