Történelmi és irodalmi írások a huszadik század első felének Erdélyéről

Egy lángot adok

Egy lángot adok

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - "Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad..."

2016. március 11. - Liktor Katalin

„Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad...” – A „Költözők” határátlépései Reményik Sándor életművében              Repatriálás. Ez a szó sokunkban kételyeket támaszt a jelentését illetően, mert repatriálni a szülőhazába történő visszatérést jelenti. Azonban az első világháborút követő zűrzavaros…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Lakáskérdés Budapesten az első világháború után

Az első világháborút követő időszakban a napilapok két témától voltak hangosak: a háború utáni politikai eseményektől illetve a Budapestet elárasztó menekültek helyzetéről és a lakáspolitikáról. Jó magyar szokás szerint a lakáskérdés körüli vita sok ideig semmit sem oldott meg, ámbár rengeteg pénzbe…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Erdélyi demográfiai helyzet az első világháború után

„A Legfőbb Statisztikai Tanács állapította meg 1927. január 20-án tartott ülésében, hogy: „Európában a háború után egyedül Románia nem foganosított népszámlálást és ezért sem lakosságának száma, sem annak faji összetétele pontosan nem tudható.”[1] Ebből világosan következtethetünk arra, hogy pontos…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Repatriálás

A két világháború közötti időszakban mindenki tudta a Kárpát-medencében, hogy repatriálni mit jelent. Nemcsak a szó jelentését ismerték. Mindenki látott elvonulni családokat szekereken, vagonokban, sokan látták is őket megérkezni, tudtak sínylődésükről az élhetetlen körülmények miatt. Tehát…

Tovább
süti beállítások módosítása