Adorjánné Weress Margit: Magyar szó Erdélyben. Visszaemlékezés Reményik Sándornak A műhelyből című, 1924-ben megjelent kötete egy olyan verset is tartalmaz (Azt mondják… a címe), amelynek címe alatt egy név van ajánlásul: „Weress Margitnak”. A versolvasó ilyen nagy időtávolból általában átsiklik az…

  A trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulója alkalmából Reményik Sándor Pünkösdi királyok című versével emlékezzünk az első világháború után hazánkat ért igazságtalanságra. Ez számunkra már történelem, azonban nekünk feladatunk nem felejteni, és a jövőben is a magyar szó megtartásáért…

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretei belül tarthattam meg "Hát ide figyeljen, Margit kedves" - Áprily Lajos és Weress Margit barátságáról című előadásomat a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében.  Alapvető forrásként Weress Margit kiadás előtt álló Magyar szó Erdélyben című önéletírása szolgált. A…

  (Reményik mellszobra a kolozsvári evangélikus templom udvarán) Reményik Sándor 1941. október 24-én hunyt el Kolozsvárt. Halálának híre megrázta az erdélyi és magyarországi olvasó- és írótársadalmat. Az ezt megelőző évben a Pásztortűz különszámmal köszöntötte a már súlyosan beteg költőt…

             Reményik Sándor életműve kiemelkedő jelentőséggel bír az erdélyi magyar kisebbség számára. A két világháború közti kisebbségi léthelyzetben viselte az érzékeny lelkű költő az otthonmaradás nehéz keresztjét. Költészetét három nagy téma határozza meg: Isten, Erdély és a szerelem s e három…

„Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad...” – A „Költözők” határátlépései Reményik Sándor életművében              Repatriálás. Ez a szó sokunkban kételyeket támaszt a jelentését illetően, mert repatriálni a szülőhazába történő visszatérést jelenti. Azonban az első világháborút követő zűrzavaros…