5. Nyelvhasználat             A Kisebbségek Védelme tárgyában a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között 1919. dec. 9-én Párizsban kötött Szerződés I. fejezetének 8. cikkének 3. bekezdése szerint: „Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a…

3. Egyházi sérelmek              A Kisebbségek Védelme tárgyában a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között 1919. dec. 9-én Párizsban kötött Szerződés I. fejezetének 2. cikke szerint: „Románia az élet és a szabadság tökéletes védelmét, a vallás szabadgyakorlatát mindenkinek…

            Károly román király a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa előtt 1936. febr. 17-én nyilatkozott és a következőket mondotta: „Elismerem, hogy olyan ország uralkodója vagyok, amely, jóllehet túlnyomórészt román – egyéb fajokhoz tartozó kisebbségeket is foglal magában. Ezt a tényt mindig…

Az első világháború éveiben adódott lehetősége először a román államnak, hogy kiváró, taktikázó politikájával úgy alakítsa lépéseit, hogy végül az meghozza dúsan termő gyümölcsét: Erdélyt. Az évtizedek óta dolgozó román propaganda is sokat tett azért, hogy az antant országai döntésükkel kiszakítsák…

  „Mit jelentett magyarnak maradni, erről ezeknek az erdélyieknek van joguk beszélni. Nemzeti érdek azonban az, hogy egyelőre még a félholtra vertek és megkínzottak se beszéljenek. De már biztosak vagyunk abban, hogy egyszer ennek is eljön az ideje...”[1] Bevezetés              …