Történelmi és irodalmi írások a huszadik század első felének Erdélyéről

Egy lángot adok

Egy lángot adok

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Erdélyi demográfiai helyzet az első világháború után

2016. március 09. - Liktor Katalin

„A Legfőbb Statisztikai Tanács állapította meg 1927. január 20-án tartott ülésében, hogy: „Európában a háború után egyedül Románia nem foganosított népszámlálást és ezért sem lakosságának száma, sem annak faji összetétele pontosan nem tudható.”[1] Ebből világosan következtethetünk arra, hogy pontos…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Repatriálás

A két világháború közötti időszakban mindenki tudta a Kárpát-medencében, hogy repatriálni mit jelent. Nemcsak a szó jelentését ismerték. Mindenki látott elvonulni családokat szekereken, vagonokban, sokan látták is őket megérkezni, tudtak sínylődésükről az élhetetlen körülmények miatt. Tehát…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Nemzetközi kisebbségvédelem jogi háttere és annak meg-nem-valósulása 3.

5. Nyelvhasználat             A Kisebbségek Védelme tárgyában a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között 1919. dec. 9-én Párizsban kötött Szerződés I. fejezetének 8. cikkének 3. bekezdése szerint: „Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Nemzetközi kisebbségvédelem jogi háttere és annak meg-nem-valósulása 2.

3. Egyházi sérelmek              A Kisebbségek Védelme tárgyában a Szövetséges és Társult Főhatalmak, valamint Románia között 1919. dec. 9-én Párizsban kötött Szerződés I. fejezetének 2. cikke szerint: „Románia az élet és a szabadság tökéletes védelmét, a vallás szabadgyakorlatát mindenkinek…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Nemzetközi kisebbségvédelem jogi háttere és annak meg-nem-valósulása 1.

            Károly román király a Daily Telegraph diplomáciai munkatársa előtt 1936. febr. 17-én nyilatkozott és a következőket mondotta: „Elismerem, hogy olyan ország uralkodója vagyok, amely, jóllehet túlnyomórészt román – egyéb fajokhoz tartozó kisebbségeket is foglal magában. Ezt a tényt mindig…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Történelmi előzmények

Az első világháború éveiben adódott lehetősége először a román államnak, hogy kiváró, taktikázó politikájával úgy alakítsa lépéseit, hogy végül az meghozza dúsan termő gyümölcsét: Erdélyt. Az évtizedek óta dolgozó román propaganda is sokat tett azért, hogy az antant országai döntésükkel kiszakítsák…

Tovább

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - Bevezetés

  „Mit jelentett magyarnak maradni, erről ezeknek az erdélyieknek van joguk beszélni. Nemzeti érdek azonban az, hogy egyelőre még a félholtra vertek és megkínzottak se beszéljenek. De már biztosak vagyunk abban, hogy egyszer ennek is eljön az ideje...”[1] Bevezetés              …

Tovább
süti beállítások módosítása