Történelmi és irodalmi írások a huszadik század első felének Erdélyéről

Egy lángot adok

Magyar szó Erdélyben II. kötet - MEGJELENT

2019. április 23. - Liktor Katalin

Adorjánné Weress Margit: Magyar szó Erdélyben – Visszaemlékezés II. (1916–1924). Az előszót írta, a szöveget gondozta és jegyzetekkel ellátta Liktor Katalin. 490 oldal, 32 szövegvégi képmelléklettel. Kemény táblás, 40 lej.

weress_2_kot_cimlap.jpg

Weress Margit visszaemlékezéseinek tavaly megjelent első kötetében megismerkedhettünk egy neves erdélyi polgári családdal, az ótordai Weress családdal, gyermekkorával, annak helyszíneivel, kolozsvári és grazi egyetemi éveivel. Ugyanakkor a XX. század elejének világtörténelmi eseményeit is érzékletes hitelességgel festette le, érthető, hiszen szeretett testvéröccse és első egyetemi szerelme is a Nagy Háború harcterein küzdött a Monarchia seregében. 1916-tól Budapesten, majd Kolozsváron folytatta egyetemi tanulmányait, és 1918-ban szakvizsgázott kiváló eredménnyel magyar és német irodalomból.

Tovább

100 éve történt - Reményik Sándor az első világháború éveiben és önkéntesi szolgálata

 

(A bejegyzés szövege megjelent: Tatainé Liktor Katalin: Reményik Sándor az első világháború éveiben és önkéntesi szolgálata. Selye János Egyetem Nemzetközi Doktorandusz Konferenciája (2016), Selye János Tanárképző Kara, Komárom, 2017, 700-710.)

Reményik Sándor 1919-től egészsége megrendüléséig aktív irodalmi, lapszerkesztői, illetve kritikai munkásságával komoly szerepet vállalt a két világháború közötti erdélyi irodalomban. Az egészségi és lelki nehézségekkel küzdve a transzilván célért, az erdélyi magyar kultúra kiteljesedéséért dolgozott, azonban a második világháború borzalmai korszerűtlenné, a szocializmus pedig tiltottá nyilvánította a mindig a béke pártján álló, a háborút és az erőszakot elutasító, a kisebbségi humanizmus elvét valló, és a magyarság megmaradásért szavát mindig felemelő Reményik költészetét.

remenyik_sandor_csalad.jpg

(Reményik család: Reményik Sándor, Reményik Károlyné szül. Bretz Mária, Reményik Sarolta, Reményik Károly)

Tovább

Reményik Sándor: Pünkösdi királyok - Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján

vegvari_versek_borito.jpg

 

A trianoni békediktátum aláírásának 97. évfordulója alkalmából Reményik Sándor Pünkösdi királyok című versével emlékezzünk az első világháború után hazánkat ért igazságtalanságra. Ez számunkra már történelem, azonban nekünk feladatunk nem felejteni, és a jövőben is a magyar szó megtartásáért munkálkodni.

 

Reményik Sándor: Pünkösdi királyok

 

Pünkösdi királynak

Fejébe szállt a vére,

Féltékeny a hatalmára,

Azt se tudja hamarjába

Mit csináljon véle.

 

Pünkösdi királynak

Sok a katonája,

Mégis nádszál a jogara,

Papír koronája,

Festett aranypapír koronája.

 

Pünkösdi király most

Ül az orzott kincsen,

Neki mindene van,

Nekünk semmink sincsen

 

Csak az egy életünk,

Csak az egy halálunk,

Csak az igazságunk.

 

Dejszen lejár pünkösd,

Piros pünkösd, fekete ünnepnap,

Azután nézheti

Ki-ki miből kap.

Dejszen lejár pünkösd,

Le kell tenni koronát, palástot

Ünnep után, csúnyán

Futnak majd a pünkösdi királyok.

 

Ki marad az úr itt,

Elválik, elválik,

Bár sors verte népünk,

Mi élünk, nem félünk,

Mert a mi kezünkben

Még a koldusbot is virágzik!

 

1919. március 22.

 

Megemlékezés Áprily Lajosról halálának 50. évfordulója alkalmából - 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretei belül tarthattam meg "Hát ide figyeljen, Margit kedves" - Áprily Lajos és Weress Margit barátságáról című előadásomat a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében.  Alapvető forrásként Weress Margit kiadás előtt álló Magyar szó Erdélyben című önéletírása szolgált. A felkérés megtisztelő volt, a délután folyamán méltón emlékeztünk meg a költőről, tanárról, természetjáróról és barátról. Előadtak továbbá dr. Berényi Károly, Hantz Lám Irén és Balázs Imre József.

Bővebben:
http://szabadsag.ro/-/kolozsvari-unnepi-konyvhet-rendezvenyek-a-minerva-hazban

https://kronika.ro/kultura/aki-finn-lanyneveket-adott-a-nyirfainak-aprily-lajos-a-kolto-a-tanar-az-ember

https://www.helikon.ro/a-7-kolozsvari-unnepi-konyvhet-1-2-napjarol/

A költészet napjára

Reményik Sándor: Mindennapi rózsáinkat...

 

Te így imádkozol:

A mi mindennapi rózsáinkat

Add meg minekünk ma.

Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen,

S add, Istenem, hogy békében megéljünk

Több rózsán és kevesebb kenyeren.

Te így imádkozol,

Megtoldva csendesen a Miatyánkot.

És Jézus, a Miatyánk Poétája

Szelíden néz e rózsaszín imára -

És helybenhagyja a Te betoldásod.

Jékely Zoltán: Arion

Szöveggyűjtemény - Jékely Zoltán írása Reményik Sándor halálára

                                                       
                                                                                                                        A férfi volt, ki mindig visszatér,
                                                                                                           Ahányszor egy kor számot vet magával
                                                                                                                     És tudni akarja, hogy mennyit ér.
                                                                                                     Rilke: Michelangelo (Reményik S. fordítása)

emlektabla_a_kvari_evangelikus_templom_udvaran.jpg (Reményik emléktáblája a kolozsvári evangélikus templom udvarán)

Amikor megszólalt fejünk felett az orgona, már éreztem, hogy nem sokáig maradhatok: a katafalk rengeteg villanygyertyájának fénye pupillámon át mélyen az agyamba szurkált, idegesített és szédített. Ő megbocsátana. Fekete szemüveggel élte le jó néhány esztendejét, ő tudja, milyen roncsot csinálhat az emberből az alattomos, oldalról szemébe csapó világosság; ha látná, hogy itthagyom végtisztességét, s megindulok egyedül a Házsongárd felé, igazat adna nekem, s megbocsátana… Koporsószaggal küzdő virágillat, halottnak szóló orgonázsongás, a fekete gyülekezetnek a nagy koporsó körül örvénylő fájdalma – dezertáltam közületek. Ő úgysincsen itt, hiába keresitek; sehol sincsen és mindenütt jelen van: oda megyek, ahol leginkább megtalálhatom; s hideg sírját a házsongárdi földben hosszú bámulásommal megmelegítem.

Tovább

"A holtom után ne keressetek, / Leszek sehol – és mindenütt leszek" - 75 éve halt meg Reményik Sándor

 

mellszobor_az_kvari_evangelikus_templom_udvaran.jpg

(Reményik mellszobra a kolozsvári evangélikus templom udvarán)

Reményik Sándor 1941. október 24-én hunyt el Kolozsvárt. Halálának híre megrázta az erdélyi és magyarországi olvasó- és írótársadalmat. Az ezt megelőző évben a Pásztortűz különszámmal köszöntötte a már súlyosan beteg költőt ötvenedik születésnapja alkalmából. Tizenkét szám után újabb különszámmal tisztelegtek – immáron – emléke és költői-emberi nagysága előtt.

Tovább

1956 Erdélyben

http://www.3szek.ro/load/cikk/96381/most_mar_az_sincs_hova_hazamenni_/beszelgetes_david_gyula_irodalomtortenesszel_otvenhatos_elitelttel/_otvenhat_erdelyben#.WAr-XeWI-eE.facebook

1956. október 23-ának forradalmi lángja Erdélyben is fellobogott. A kívánt reformokat és a szabadságot ugyan nem sikerült elérniük, a román kommunista hatalom megtorlása mégis példátlanul szigorú és kiterjedt volt. Dávid Gyula, kolozsvári irodalomtörténész a kolozsvári események résztvevőjeként szintén a Securitate látókörébe került, az ún. második Bolyai-perben 7év börtönbüntetésre ítélték. Az 1956-os forradalmi események előzményeiről, eseményeiről, hatásairól, és az azt követő megtorlási hullámokról illetve saját élményeiről írt könyvét - 1956 Erdélyben és ami utána következett, Nap kiadó, 2016 - múlt héten mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az alábbi linken egy,  a szerzővel készített interjút olvashatunk. 

Emlékezzünk 1956 azon hőseire is, akik határainkon túlról álltak a magyar forradalom mellé, legyenek akár magyar, akár román, akár német nemzetiségűek.

Áprily Lajos és Reményik Sándor barátsága - Tőkéczky és Takaró - Történelem és irodalom mindenkinek 2016. 10. 08.

http://www.mediaklikk.hu/video/tokeczki-es-takaro-tortenelem-es-irodalom-mindenkinek-irodalmi-baratsagok-es-kapcsolatok-petofi-arany-remenyik-aprily-2016-10-08-i-adas/

http://www.mediaklikk.hu/video/tokeczki-es-takaro-tortenelem-es-irodalom-mindenkinek-irodalmi-baratsagok-es-kapcsolatok-petofi-arany-remenyik-aprily-2016-10-08-i-adas/

Az erdélyi repatriálás (1918-1924) - "Mi elmegyünk, de a lelkünk itt marad..."

darvak.jpgMi elmegyünk, de a lelkünk itt marad...” – A „Költözők” határátlépései Reményik Sándor életművében

             Repatriálás. Ez a szó sokunkban kételyeket támaszt a jelentését illetően, mert repatriálni a szülőhazába történő visszatérést jelenti. Azonban az első világháborút követő zűrzavaros években családok tízezreinek egyenlő volt egy új haza, egy új otthon keresésével és a szülőföld elhagyásával. Múltunknak egy kevésbé kutatott időszaka ez, méltatlanul elfeledett, hiszen százezrek életéről és sorsáról van szó. Elkeserítő történeteket rejtenek a száraz számadatok, egy nehéz döntéssel való viaskodást: a 'menni vagy maradni' kérdését. Reményik írja az Eredj, ha tudsz című korszakalkotó verséről, mely az otthonmaradásra szólít fel váteszi stílusban: „Az erdélyi magyarság tragikus dilemmája tátong a versben: menni vagy maradni; a szabadságot választani, otthon és szülőföld nélkül, - vagy a szülőföldet szabadság nélkül.[1]Lélekölő dilemma.

Tovább